Magamnak és Nektek [antikvár]

Szomorú ősz I. őszi falevelek lassan leperegnek. Sóhajt a természet valakit temetnek. Valaki utazik sárgás-zöld avaron. Utána bánatos őszi szél kavarog. II. Bent a feleségem kihagyó szívével. Útra készül ő is a hulló levéllel. Injekciós tűvel őrködünk felette. Halállal harcolunk már aki eljegyezte. III. Mindjobban sárgulnak kint a falevelek. Tudják ha veszítek én is csak elmegyek. Száraz koronának száraz a gyökere. Nem fél az a téltől nem bír már vele. IV. László főorvos már Sok nagy csodát végzett. Megmásítja sokszor amit hoz a végzet. Injekciós tűvel