Magyar testvérem, tervezd a jövendőt! [antikvár]

Édesapám utolsó kívánságát teljesítem, verseinek Erdélyben történő kiadatásával. 1911. február 13-án született a hűség városában, Sopronban. Egyik bátyja részt vett az ágfalvai ütközetben. Kisgyermekként átélte a trianoni gyászt. A soproni bencés gimnáziumban érettségizett. 1936-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát. Majd az Irgalmasrendi Kórház orvosa lett. A háborús évek megszakították ezt a munkaviszonyt, de végül visszakerült a régi munkahelyére, illetve az átalakulások után az ORFI-ba. Innen ment főorvosként nyugdíjba. Verseket már kora ifjúságától kezdve írt. Az elhatározást, hogy versei Erdélyben megjelenjenek a 2004. december 5-i népszavazás indította el - meg akarta mutatni, hogy vannak olyan magyarok is, akik testvérüknek érzik az elcsatolt területeken élő honfitársainkat. Édesapám 2005. június 30-án hunyt el. Hadd idézzem Szeretet című versének utolsó négy sorát: Az emlékeztet énreám. És úgy leszek itt köztetek; Mint ki nem alvó égi láng, Mint legfőbb kincs a szeretet" Őszinte egyetértéssel teljesítem akaratát. Dr. Nemere Gyuláné Kovács Zsuzsanna