Mai román líra [antikvár]

Kevés fordításunk van román írók műveiből, az is nagyrészt szétszórva, mintegy elrejtve folyóiratok lapjain, úgyszólván hozzáférhetetlenül a nagyközönség számára. Odaát Romániában valamivel kedvezőbb a helyzet, mert tekintélyesebb a magyar művek fordításainak száma. Végeredményben azonban sem a romának nem ismerik eléggé a magyar irodalmat, sem mi nem ismerjük eléggé a román irodalmat. Az érintkezés a két szomszéd nép kultúrája között gyér és tervszerűtlen. Ez az egészségtelen, úgy is mondhatnók, természetellenes állapot a múlt öröksége. Mindkét részről mesterséges akadályok állották útját a szellemi tájékozódásnak s a kölcsönös megismerésnek, mely egyformán érdeke lett volna románnak és magyarnak. Ezek az akadályok a felszabadulással elhárultak s az érdeklődéssel, amely nálunk a román, odaát a magyar irodalom iránt mutatkozik, végre megindult a két műveltség egymásba hatolásának folyamata. Románok és magyarok egyszerre ismerték fel a szellemi közeledés szükségességét, egyszerre ismerték fel, hogy a közös földrajzi helyzet, a rokon történelmi, társadalmi és kulturális fejlődés következményei mennyivel jelentősebbek és fontosabbak a régebben untig hangoztatott ellentéteknél.