kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Pilinszky János - Márkus Annának [antikvár]

Márkus Annának [antikvár]

Pilinszky János

 
E hasonmás kiadásban olvasható verseket Pilinszky János egy vágott B/5-ös formátumú, hetvenkét kockás oldalt tartalmazó, kemény fedelű füzetbe jövendőbelije, majd első felesége: Márkus Anna számára írta le, ahogyan az utolsó lapon olvasható, „egyetlen példányban". - Márkus Anna, 1957 óta Párizsban élő festőnő (Anna Mark néven), a füzet keletkezésének a körülményei és időpontja iránt érdeklődő levélre egyebek közt a következőket válaszolta: „Hogy mikor ajándékozta nekem a könyvet, nem...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
9600 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető

E hasonmás kiadásban olvasható verseket Pilinszky János egy vágott B/5-ös formátumú, hetvenkét kockás oldalt tartalmazó, kemény fedelű füzetbe jövendőbelije, majd első felesége: Márkus Anna számára írta le, ahogyan az utolsó lapon olvasható, „egyetlen példányban". - Márkus Anna, 1957 óta Párizsban élő festőnő (Anna Mark néven), a füzet keletkezésének a körülményei és időpontja iránt érdeklődő levélre egyebek közt a következőket válaszolta: „Hogy mikor ajándékozta nekem a könyvet, nem tudom. Az évek összefolynak; talán 54-ben vagy 55-ben." (Párizs, 2000. július 5.) A költő és Márkus Anna 1955 októberében házasodtak össze, de ez a házasság rövid életűnek bizonyult. A füzet utolsó lapján olvasható megjegyzés „két kész, és egy induló kötet"-ről tesz említést. Az egyik „kész kötet" nyilvánvalóan a Trapéz és korlát, amely 1946-ban jelent meg; 1949-re pedig elkészült a költő második, kiadásra szánt verseskötete, amely azonban a diktatúrát kiteljesítő „fordulat éve" és a könyvkiadás államosítása után már nem jelenhetett meg. E kötet verseit a később írottakkal együtt csak az 1959-ben (a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában) megjelent Harmadnapon tartalmazhatta. - Ami pedig az itt szereplő egyes verseket illeti: az 194l-re dátumozott Éjféli fürdés 1943-ban jelent meg először a Diáriumbm; a Frankfurt (1947) pedig 1948-ban a Vigiliában. Az Iszonyú lenne viszont Mire megjössz címmel a Válaszban, s nem tudható, hogy évekkel később miért nem ezzel a címmel másolta át költője ebbe az ajándék füzetbe. A Téli ég alatt címe alól hiányzik az ajánlás (Cholnoky Tamásnak), s a vers 16. sora: „nem véd meg semmi Isten" a füzetben „senki isten". A Harbach címéből hiányzik az 1946-os évszám, s a vers ajánlása is hiányzik (Thurzó Gábornak). A Töredék (1952) azonos a Szerelem sivatagával, amely viszont csak később, 1956 júliusában jelent meg a Csillagban, az Impromtu, az Apokrif és a Négysoros társaságában.

Termékadatok

Cím: Márkus Annának [antikvár]
Szerző: Pilinszky János
Kiadó: Nap Kiadó Bt.
Oldalak száma: 50
Kötés: ragasztott papír dobozban
ISBN: 9638116722
Méret: 170 mm x 240 mm
A szerzőről
Pilinszky János művei
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.

Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.

Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).

Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet