Bővebb ismertető
Részlet:
"Nem festett róla senki képet
Dicsfénynyel homlokát övezve
És mégis szent. És e történet
legenda.
Zuzus téli este,
Úgy rémlik ép karácsony táján,
Kis illatos levélke várt rám
A sima márvány-asztalon,
A melyen theámat iszom
Nagy, czéltalan barangolások
Után hazaveződve végre.
Jól ismert, kedves kézvonások;
A betűk összefutva élbe,
Egy-egy nyilacska, lőni készen...
Ó legyen áldásom e kézen!..."