Mámor [antikvár]

Gerince megtört. Kötése két részre vált a borítók mentén.
1955-ben születtem. Már több, mint 20 éve, hogy végleg eldöntöttem, versekben tartok tükröt magam és a világ elé. Talán mozgássérült voltom is késztetett a szavakban fölfedezni a legalkalmasabb kifejezési eszközt, bár eredetileg az alkotás számos egyéb területét közelebb éreztem magamhoz. Ez a könyv harmadik verses-kötetem. Úgy ajánlom az érdeklődő figyelmébe, mint egy szakadatlanul íródó belső napló válogatott oldalait. Munkám látszólag mélyen magánéleti ihletésű. Meggyőződésem szerint mégis általános emberi problémákat érint. Azt hiszem, önkéntes megváltókból és diktátorokból – főként ezen a tájon – sosem volt hiány, valódi, személyesen is magunkénak vallható célból azonban annál kevesebb jutott. Kötetem az évszakok egymásutánjához kapcsolódva vissza-, visszatérő motívumokon keresztül próbál fölvillantani néhány kérdést. Rájuk adott válaszom egyben cél is lehet, az önismeret és az életben való eligazodás állandó gyakorlása.