Bővebb ismertető
Áthozat
Amikor pincér voltam, csaltam,
és öltem, amint katonaféle lettem.
Prostik között utcasarkon kószáltam én is, s kufárként mindent adtam, vettem.
(Ahogy rám bízatott.)
S ha elfogott a csősz valami
fennkölt erkölcs nevében, hát büszkén odavágtam: Hiszen sorsomat élem éppen!
(Veletek. Általatok.)
Mikor meg léleklátó ószeres voltam,
esténként fényeztem és pucoltam, amit más valaha levetett vagy
eldobott, s kétely nélkül kamrámba hordtam,
amit maga mögött hagyott papírlapon, földben, kincses dobozban egy élő vagy egy halott. (^ mindegyikőtök részt kapott.)