Bővebb ismertető
Nem vad, viharzó tenger a dalom,
Mely át meg áttör szikla partokon.
Sem holdas éjjel csillag ezrivel,
Mely tengert, földet, mindent átölel.
Sem a tavasznak bibor hajnala,
Vagy égbe szálló csalogány dala:
De a mi átrezeg embersziveken:
A honfibú és édes szerelem:
Az az én csendes, bús költészetem!