Bővebb ismertető
Részlet:
Emlékezés egy máglyatűzre
Tűnt éveim ködökben hullott távlatán
emlékét megvillantja egy bús máglyatűz,
s régen kilobbant bár, mint hulló csillagok,
szétszórt hamva még most is magáho' fűz.
Nehéz napokban raktam a máglyát magam,
keservem lángjával gyújtván tűzet elé,
s odaszórtam lelkem legszebb virágait,
halommal szórtam ájúlt verseim belé.