Bővebb ismertető
Lelki neonfényekkel ékes vers-foszforeszkálás az, amit Batári Gábor bontakoztat. A gondolat árva a nyelv, s a nyelv a gondolat varázslata nélkül. „Két pont között legrövidebb út nincs"- de van annak, aki tudja, hogy milyen rossz, alkalmatlan hordozói vagyunk valaminek, ami alkalmatlan-kényelmetlen gyarló létünk nélkül soha nem lett volna, nem gyűl fel és össze, nem türemlik, mint az ondolált idő. A derűnek az a tragikum adta hetedik mennyországa, ahová az igazán fontos árnyalatok révén jutnak egyes költők ("A leendők, akik voltak"), mindig visszaadja az önérzetet s a bizalmat az irodalom esélyeiben. Lászlóffy Aladár