Názáreti Rózsa Sándor [antikvár]

Németh Géza versei eléA legendás református lelkészt, Németh Gézát (1933-1995) egész pályáján végigkísérték a versei. Az az alkat volt, aki azonnal válaszolni kívánt az élet, a társadalom kérdéseire, a gondokra és hántásokra vagy éppen a ritka örömökre. Versei pontos képet adnak hangulatairól, annak változásairól, eszményeiről, hitéről és csalódásairól. Magunk előtt látjuk az induló lelkészt, Monoton, Ócsán s mjd az Érden töltött éveit. Kiélezzük verseiből a lázadó Németh Gézát, akit 1956-os forradalmi helytállásáért vett üldözőbe a hatalom. Itt áll előttünk: a palástjától megfosztott pap, az illegális igehirdető - ilyen szerepet is betöltött élete során -, a református megújulási mozgalom vezető egyénisége, az Erdélyi Szövetségben kezdettől részt vállaló közéleti ember, boldog családapa, három fiú atyja, a vigasztalhatatlan özvegy; - haláláig gyászolta élettársát, Kriza Juditot, aki ama nevezetes erdélyi püspök, az első magyar népköltészeti gyűjtő családjából hozta magával a szeretet és az áldozatvállalás szellemét.És látjuk a jogaiba visszahelyezett lelkészt, akit emberi nagyságától nem foszthatott meg soha senki. Társadalmi tevékenységének maradandó alkotása a Reménység Szigete, amely Budapest egyik csendes zugában, az Örs vezér tere zajos környezetében erdélyi - és nemcsak erdélyi - sorsüldözöttek menedéke lett. Jelentősége ennek az alapításnak akkor is igen nagy lenne, ha csak karitatív szándék hozta volna létre.Az elhagyott katonai tábor helyén ugyanis, ahová ellátszanak Kőbánya magas épületei, de körülötte jó a levegő, nyugalom és békesség honol, sajátos embervilág teremtődött a semmiből. A Reménység Szigete ugyanis valóban gyógyító menedék a gyógyításra szoruló erdélyi és más külhoni betegeknek meg az őket elkísérő hozzátartozóknak, vagy a mérhetetlen nyomorúság miatt a jobb világ reményében útra indulóknak. Az élet eme száműzöttjei másként kallódnának a pesti kapualjakban, leshetnék a Moszkva-téri embervásáron, hogy egy-egy élei-