Ne hasonlítsatok [antikvár]

Stübe Ferenc véglegesítésre váró verseit olvasgatva érzem a költő döntött, milyen sorrendet érez fontosnak költészetében. Míg első kötetét: "Szemedbe nézve" lírai naplónak szánta, második kötetét: "Ne hasonlítsatok" címmel indítja útnak. A címadó vers nem hagy kétséget a szerző szándéka felől: "Ne hasonlítsatok, az első kötet lapjaira..." Újabb válogatásában valóban előtérbe került a költő múltőrző léte, gyökérmélyi bizonyossága: "Összegyűjtöttem aki voltam, aki vagyok..." De verseiben továbbra is érezhető vonulatként, tartóoszlopként van jelen a szerelem, a szeretet ereje. A szerelem és kiszolgáltatottság érzése mellett komorabb, - az elmúlásra figyelő- gondolatok is helyet követeltek a költő érzésvilágában. A kötetben szereplő reflexiók, igazi mikromilliők! Az alig észrevehető dolgokról és jelenségekről szóló költői megállapítások többsége, igen találóra sikerült. Ha olykor mégis az lenne az olvasó benyomása, hogy a kötet kissé egyenetlen színvonalú, az azért lehetséges, mert Stübe Ferenc versei, szövegei, még nem egy bejárt írói-költői út tapasztalatait kínálják az olvasónak. A kötet szerzőjének bátorsága volt az íráshoz, eljött számára a versek ideje. Költői képeiben az emberi lét van a középpontban, a teremtő erő, a szeretet, amelyből, egy életre töltekezhet.