Ne zárj be képnek [antikvár]

APULUM S NAPOCA KÖZÖTT Hol legendát szül a képzelet s minden holt árnyék örök, hegy magaslik a völgy felett s várakat épít a köd, a hold sisakja átfehérlik azon, suttogja babona, hogy őrhelyén a ködtornyban áll még egy római katona. A hold sisakja van fején ^ j és nem mozdulhat el soha, § ' mert otthagyták az őrhelyén, ' az éjszakában néma folt, 1, ahol az árnyék és a fény i,, helyett egy erőd tornya volt. » ( Mindig ott áll a katona. i Az utolsó, ki ottmaradt, ' bár már az útnak sincs nyoma, ' i amelyen thrák rabszolga hátán az útépítők ostora csattant, amíg épült az út, mit vér s verejték öntözött s a föld alatt van valahol , Apulum s Napoca között. I Mert változik a rend s világ, í| eltűnnek népek, mint a köd, Róma feladta Dáciát, a helytartó elköltözött, l;' kedvezőtlenné vált az éra p < Apulum s Napoca között. t • t.