Nehogy egyedül [antikvár]

Részlet a könyvből: "fej, szív, jobb és bal váll gyermek voltam egy ablakkeretnyi világban, csak foltokban látszott az utca. akkor csatasorba álltak az idős nénik, szétszórt zászlórajok vonultak fegyelmezetten. mind egy irányba, arccal a földnek feszülve, a kendők alatt lebeg-ő arcok, földig ért rajtuk a sötét felismerhetetlenül egyformák voltak, meg az a titkos jel is, amit a levegőbe írtak; fej, szív, jobb és bal váll. kirohantam a ház elé, és órákig ezt gyakoroltam, ezt az ellesett, titkos jelet, amikor az apám meglátta, elfordulva itta meg a sört. ilyen még soha nem volt. majd rám ordított, hogy takarodjak vissza a házba, egyetlen nagy tócsába folyt össze ablakunk előtt a harangozás. valami életbevágóan fontos kódot fejthettem meg."