Nem titok [antikvár]

Somlyó ​György: Nem titok nem mondhatom el senkinek mindenkinek sem mondom el mert nem lehet elmondani megérni csak meg lehetett átélni csak át lehetett elbírni is el lehetett csak elmondani nem lehet szabadni szabad volna csak úgy lehet lehetni nem lehet nem mintha titok volna nem se magán- se államtitok és nem is titkolnivaló csak éppen el nem mondható csak mint a víz nem fogható mint a tűz nem érinthető csak nem kaphat bele a szó mint azbesztruhába a láng nem lehet hol elkezdeni és nincsen hol fejezni be nincs benne semmi különös nincsen semmi rendkívüli ha elmondanám senki se ámulna vagy ájulna el csak nem lehet elmondani azt se mondanák “na ne mondd!” “ki hitte volna?” “nem lehet!” csak elmondani nem lehet nem gyönyörűbb nem iszonyúbb mint az amit elmondanak csak nem lehet elmondani ha csak talán nem épp azért mert nem lehet elmondani nem el- és nem leleplezés nem botrány nem szenzáció nem is az a Legmagasabb a Nagy Kísértés az a Ki- mondhatatlan amit szelíd költők néha vas öklei döngetnek mind a tébolyig csak úgy érzem semmit amit eddig elmondtam valaha nem mondtam addig el amíg ezt egyszer el nem mondhatom