Odysseus megtérése [antikvár]

Néhány oldala foltos, meggyűrődött, kissé sérült. Védőborító szélei szakadozottak.
Várkonyi ​Nagy Béla a második Nyugat-nemzedék költőinek társaságában tűnt fel a huszas évek elején, de már 1923-ban az önkéntes emigráció útját választotta. Mintegy húszéves, országokat és kontinenseket átölelő bolyongás után tért vissza hazájába a második világháború idején. Költőtársai jogosan nevezhették el „a magyar líra Odysseusának”. Sorsának különös fordulatai magyarázzák, hogy negyvenéves költői pályafutása során csak most kerül sor első kötetének kiadására. A jelenlegi gyüjtemény nem tartalmazza a hatvanéves költő teljes életművét – igényes válogatás csupán. Alkotói korszakait az egyes ciklusok így is hűségesen tükrözik: az ellenforradalmi fehér terror alatti kétségbeesése, a vándorévek súlyos próbatételei és megindító honvágya, a magyarság és az emberiség sorskérdései, s a szocialista Magyarország gondja-derüje kapnak hangot verseiben. Szenvedélyes humanizmus, gazdag költői világkép, a teljes szomja és áhitata jellemzi. Magas erkölcsi kilátóból figyeli az életet. Rendületlenül hisz az ember küldetésében, a szocialista társadalom lélekformáló erejében.