Bővebb ismertető
Történetíróink megállapítják, hogy a kor, a "Paraszti háború" kora előjátéka annak a nagy nemzeti szerencsétlenségnek, amely tizenkét esztendővel később Mohácsnál a magyarságra szakadt. Bizonyos, hogy az 1514-es parasztforradalom átmeneti diadalát s a bukást követő borzalmas bosszúhadjárat, amelyet a nemesség egyrésze vezetett a jobbágyság ellen - nemcsak fizikailag gyengítette meg a magyar államiság erejét, hanem lelkileg, morálisan is. El kellett buknia a magyar államnak, nemcsak mert az akkori Török Birodalom katonai és társadalmi ereje összehasonlíthatatlanul erősebb volt nála, hanem mert benne a magyar jobbágyság "szertenézett s nem lelé honját e hazában".
Kárörömmel, vagy legalább is közönnyel nézte ura vesztét a jobbágy. Rosszabb sora nem lehet török uralom alatt se - volt a fölfogása... És itélkezése nagyjából helyes is volt.
történelemíróink megállapításai a korról és mohácsi következményéről azonban csak féligazságok. Nem a "Paraszti háború", nem a parasztforradalom s nem az azt követő szörnyű nemesi bosszú vezetett önálló államiságunk bukásához, hanem - a katasztrófát ugyanazok az okok váltották ki, amelyek a "Paraszti háború"-hoz vezettek. A "Paraszti háború" is csak okozat volt. Vagyis a mohácsi tragédiát azok az előzmények okozták, amelyek Dózsáékat a parasztforradalom zászlaja alá gyüjtötték.