Pedig tavasz jő [antikvár]

s/eríí Egyszerű a dalom, oiint amilyen egyszerű a t'ü, a fa, a csillag, a kö, a viz, az erdő. És mégis olyan összetett, mint a fü, a fa, a csillag, a kö, a víz, az erdő, mint madár dala, mely felébreszt álmomból bajnalonta. Olyan egyszerű, tiszta és friss, mint a forrás vize, amelyből csermely lesz, kis patak, nagy folyó — és befut a mély tengerekbe.