kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Aczél Tamás - Piros a vér a pesti utcán [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/443/5094443.jpg "Aczél Tamás - Piros a vér a pesti utcán [antikvár]")
Piros a vér a pesti utcán [antikvár]
Aczél Tamás, Antal Zoltán, Balázs Ferenc, Benjámin László, Béres György, Bieliczky Sándor, Boros László, Buda Ferenc, Burkus András, Cs. Szabó Pál, Csapláros Imre, Csépányi Lajos, Csiky Ágnes Mária, Csongor Győző, Csongor Rózsa, Darnay Benjámin, Dékány Károly, Devecseri Gábor, Dutka Ákos, Eörsi István, Erdődy Elek, F. Tóth Pál, Farkas László, Fodor József, Földváry-Boér Elemér, Füst Milán, Gács András, Götzinger Károly, Gurszky István, Gyalog István, Gyöngyössy Imre, Győri Illés György, Győry Tibor, Hámory Zoltán, Hanzel László, Harsányi Imre, Illyés Gyula, Iván Kovács László, Jakab Zoltán, Jankovich Ferenc, Jobbágy Károly, Justus László, Kalocsai Imre, Kárpáti Kamil, Kárpáti Zoltán, Kiss Magda, Kiss Tamás, Kónya Lajos, Kopré József, Kovács Ferencné Meitz Tilla, Kovács Gizella, Kovács István, Kőkuti Endre, Kuczka Péter, Lakatos István, Lengyel Gábor, Márai Sándor, Molnár Jenő, Nagy Istók István, Nagy István, Nagy László, Orosz Mihály, Pákolitz István, Pákozdy Ferenc, Pál József, Petőfi Attila, Prohászka László, Radován László, Révész István, Rusznák György, Simai Mihály, Simonyi Edit, Sinka István, Sipos Gyula, Solymos Ida, Somlyó György, Szabó Lőrinc, Szalai János, Szentkúti Ferenc, Szerdahelyi István, Szóka István, Szüts László, Tamás Ervin, Tamási Lajos, Timár György, Tóth Imre, Tóth Pál, Vas István, Vészi Endre, Vidonyi János, Vonnák Katalin, Zelk Zoltán
Ez a gyűjtemény olyan 1956-os verseket tartalmaz, amelyek magának a forradalomnak az idején, illetve a megtorlás kezdetén, 1956 végéig, egyidejűleg, íródtak, jelentek meg. A szerzők zömének a neve teljesen ismeretlen az irodalomban, az egyik földműves, a másik katonatiszt, a harmadik főiskolás, a negyedik gimnazista lány, a többiről vagy nem is tudjuk, ki, vagy pedig habár költő, például Dutka Ákos, Pákolitz István, Pál József, Simai Mihály, Timár György, ezek a verseik eltűntek a homályban, még az 1989...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3940 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Ez a gyűjtemény olyan 1956-os verseket tartalmaz, amelyek magának a forradalomnak az idején, illetve a megtorlás kezdetén, 1956 végéig, egyidejűleg, íródtak, jelentek meg. A szerzők zömének a neve teljesen ismeretlen az irodalomban, az egyik földműves, a másik katonatiszt, a harmadik főiskolás, a negyedik gimnazista lány, a többiről vagy nem is tudjuk, ki, vagy pedig habár költő, például Dutka Ákos, Pákolitz István, Pál József, Simai Mihály, Timár György, ezek a verseik eltűntek a homályban, még az 1989 után kiadott ötvenhatos antológiákban sem szerepelnek, vagy pedig nevük ugyan ismerős az irodalomból, de nem a költészetből, hanem a prózából: regényírók, elbeszélők lettek belőlük, például a fehérvári Csongor Rózsából, a nyíregyházi Sipkay Barnából. Az ő verseiket is beválogattuk. Verseik pontosan beleillenek a többi ötvenhatos közé, azok is olyan kordokumentumok, mint a Kiss Magdáké, a Molnár Jenőké, a Nagy Istvánoké.
A névtelenék mellé beválogattuk Illyés Gyulát, Tamási Lajost, Kassák Lajost, Jankovich Ferencet, Márai Sándor stb. is, tehát mindazokat, akiknek a versei természetesen már megjelentek az ötvenhatos antológiánkban, hogy teljes tükröt mutassunk fel arról az őszről és arról a télről.
Termékadatok
Cím: Piros a vér a pesti utcán [antikvár]
Szerző:
Aczél Tamás
,
Antal Zoltán
,
Balázs Ferenc
,
Benjámin László
,
Béres György
,
Bieliczky Sándor
,
Boros László
,
Buda Ferenc
,
Burkus András
,
Cs. Szabó Pál
,
Csapláros Imre
,
Csépányi Lajos
,
Csiky Ágnes Mária
,
Csongor Győző
,
Csongor Rózsa
,
Darnay Benjámin
,
Dékány Károly
,
Devecseri Gábor
,
Dutka Ákos
,
Eörsi István
,
Erdődy Elek
,
F. Tóth Pál
,
Farkas László
,
Fodor József
,
Földváry-Boér Elemér
,
Füst Milán
,
Gács András
,
Götzinger Károly
,
Gurszky István
,
Gyalog István
,
Gyöngyössy Imre
,
Győri Illés György
,
Győry Tibor
,
Hámory Zoltán
,
Hanzel László
,
Harsányi Imre
,
Illyés Gyula
,
Iván Kovács László
,
Jakab Zoltán
,
Jankovich Ferenc
,
Jobbágy Károly
,
Justus László
,
Kalocsai Imre
,
Kárpáti Kamil
,
Kárpáti Zoltán
,
Kiss Magda
,
Kiss Tamás
,
Kónya Lajos
,
Kopré József
,
Kovács Ferencné Meitz Tilla
,
Kovács Gizella
,
Kovács István
,
Kőkuti Endre
,
Kuczka Péter
,
Lakatos István
,
Lengyel Gábor
,
Márai Sándor
,
Molnár Jenő
,
Nagy Istók István
,
Nagy István
,
Nagy László
,
Orosz Mihály
,
Pákolitz István
,
Pákozdy Ferenc
,
Pál József
,
Petőfi Attila
,
Prohászka László
,
Radován László
,
Révész István
,
Rusznák György
,
Simai Mihály
,
Simonyi Edit
,
Sinka István
,
Sipos Gyula
,
Solymos Ida
,
Somlyó György
,
Szabó Lőrinc
,
Szalai János
,
Szentkúti Ferenc
,
Szerdahelyi István
,
Szóka István
,
Szüts László
,
Tamás Ervin
,
Tamási Lajos
,
Timár György
,
Tóth Imre
,
Tóth Pál
,
Vas István
,
Vészi Endre
,
Vidonyi János
,
Vonnák Katalin
Zelk Zoltán
Kiadó: Magyar Napló Kiadó
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
ISBN: 9639603368
Méret: 150 mm x 210 mm
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............