Reszket az égen a csillag [antikvár]

Részlet a könyvből: "Az este a hathuszassal érkezett. A faluszél gödreiben elkomorodott az árnyék s mint fűtetlen szobában, hűvös nyirkot eresztettek az agyagos falak. Fölöttünk még alig csitult az augusztusi hőség, sunyin tűzött a nap és kocsik zörögtek a kátyús kőúton, de játékaink védtelen bunkerét már bevette az esti vacsora, mosdás, lefekvés vereség-szaga. Jött a hathuszas, pöfögőn, sisteregve, hozta a várost, csihegő álmokat és fáradt embereket, ereszkedtek lefelé sorjában a lejtőn, beledöcögtek az utcákba, mintha vágányokon, - várta őket a lavór víz, a krumplipaprikás, a dunnaszag."