Rímbe szedett történetek [antikvár]

Előszó Minden egyes emberi élet egy emberi sors. Vannak az emberi életnek nyertesei -kegyeltjei - és vannak vesztesei. A fiam mint „vesztes" élte meg az életét, abban az emberi és társadalmi környezetben, amibe a XX. század második felében itt Magyarországon beleszületett. Ahogy megélte és átélte környezetét, ezt írta meg írásaiban, reményt, bátorságot adva mindazoknak, akiknek lelki erejük van sorsukat, gyarlóságaikat, gondolataikat felvállalni, és azt másokkal megosztani. Sokan megkérdezik, mi ennek az önéletraji ihletésű könyvnek az üzenete. Életünket lelkünk erejével irányítjuk. A lélek hatalom! E hatalommal lehet élni vagy visszaélni. A hatalom gyakorlója felemelhet vagy eltaposhat. A sérült emberek kiszolgáltatottak és sebezhetőek. Lelkierejük, gondolataik mégis erőt adhatnak sorstársaiknak, hogy merjék felvállalni és bemutatni az emberek számára a bennük fellelhető értékeket. Biztatva őket, hogy bontakoztassák ki tehetségüket úgy, ahogy a fiam is tette ebben a könyvben. Tükröt tartva ezzel a testileg ép és egészséges emberek felé, akik előtt nem záródtak be az életutak, akiknek álmai, vágyai szabadon szárnyalhattak és szárnyalhatnak. Ez a könyv nem több és nem kevesebb. az Édesanyja