Romon virág [antikvár]

Részlet a kötetből: HALK HANG HALOTTAIMHOZ Piroska Testvér, A földben s az égben, Te por a porban, Fény az üdvösségben - Anyámmal együtt ugy-e megbocsáttok, Hogy nem hintem a sírotokra mind Ágyam mellől e tengersok virágot? Könyörögtetek, tudom, ott fenn értem, S imátok Istent közelebb találta, Mint bárkié e borús földi téren. Tudom, gyakran meglátogattatok Ha éjjel zajtalanul nyilt az ajtó, S vigasztalást, enyhülést hoztatok. Mennyi rózsám van, s hány látogatóm - Ők elmennek s a rózsák hamva hull, De Ti velem maradtok mindörökké, Örök rózsákkal, láthatatlanul.