Érzelemrészvények 1. [antikvár]

Borítója elszíneződött.
Mások betörnek, én kitörök, mint egy kötelességtudó vulkán. A színjáték sziporkázó és mulattatóan pompás. Szórakoztatom magam, mint egy egyszemélyes színház, bőrbe kötött, fülesbagoly végítélet. Tehát nézzük csak, minek is élek? * * * SIMON MARA szuverén versvilágot sejtető kötetében nincs semmi hamis pátosz, szenvelgés, álromantika. Sodró erejű mondatai, kiforrott költői képei, szarkazmusba, öniróniába ültetett gondolatfutamai teljes mértékben meggyőzőek. A hétköznapok nyelvezetét nemesíti finom erezetű beszéddé, egyszerre konkrét, közérthető és intellektuális. Nem esztétizál, nem az avantgard képi megjelenítései vonzzák, ugyanakkor úgy szemantikailag, mint szemiotikailag eredeti hangot képvisel. Időnként egyfajta szabad asszociációs rendszerre emlékeztetnek művei, de ez nála nem öncél, hanem tudatos kitárulkozás. Fiatal irodalmunk ígéretes tehetségeinek sorában van a helye, minden bizonnyal. Olyan költő ő, aki nem pózol, akinek a szavában hinni lehet.