Szabadság, szerelem! [antikvár]

Antológiánk tisztelgés a megyénkben született, itt élt vagy - mint Arany János vagy Jókai Mór - évekig ezen a tájon működő költőinknek. Tiszteletadás annak a szellemnek, amelyet ők képviseltek ezen a „tengersík", de mélyen igaz és magasan szárnyaló versekre ihlető vidéken, a Kiskunságon. Bács-Kiskun megye - s az egész magyarság - büszkén tekinthet az itt felvonultatott harmincnégy poétára. Méltán megbecsülheti őket akkor is, ha nem mindegyikük lett „koszorús költő" (Csokonai, József Attila sem volt az, életében). A válogatás szempontjául választott földrajzi megkötés egyszerre kizár és befogad. Kizárja a hazai poézis nagyjainak tetemes részét, viszont befogadja azokat is, akik még a pálya elején tartanak. Kitárja a kaput azoknak a kismestereinknek is, akiket a reprezentatív gyűjtemények jobbára mellőznek - pedig letettek az asztalra nem egy költeményt, mely méltóvá tette őket arra, hogy a „Szabadság, szerelem!" mottó alatt szerepeljenek e könyvben. Márpedig a szabadság és a szerelem útmutató csillaga a követésre legméltóbbak közül való. A mindenkori magyar líra jeligéi ezek, akár Balassi és Csokonai, akár Petőfi és Ady, akár József Attila és Nagy László költői hitvallásait nézzük. Találunk e Bács megyei harmincnégyek között nagymestereket: a mottó szerzőjét, az Alföldet és a Kiskunságot gyönyörűen megéneklő Petőfi Sándort éppúgy, mint a XIX. század másik ikercsillagát, Arany Jánost - a nagyszalontai születésű költő a nagykőrösi gimnázium tudós tanárainak testületében működött évekig.