Számlajobbágy [antikvár]

Autodafé Hát nézd ezt a fényes, nagy liturgiát! Ahol az ember önmagát áldozza fel. A szenvedő vicsorog, halált kiált. Mikor az ítélet előbb volt, mint a per. Nézd az embert, amint tömeggé válik, Hömpölyög és duzzad az eleven bitó. Az elítélt felfegyverkezve állig. Minden oly fennkölt, minden oly mámorító. Csak ne kerüljön porszem a gépezetbe. A tömeg öljön, a rab akarjon halni. Máglya lobogjon szakadatlanul, egyre És valódi legyen, ne színházi, talmi. Annyit hazudtatok nekünk a tárgyaláson, A nép - kivégzést - legalább igazit lásson.