Száz panasz és más versek [antikvár]

Történelmi jelen időFehér Kálmán születésének évfordulójáraA hetvenéves Fehér Kálmánnak legutóbb 1999-ben jelent meg verseskötete Szemkút címen. Azóta csak lapokban, folyóiratban közölt verset. Nem hagyta abba tehát a versírást, csak újabb verseit nem gyűjtötte kötetbe. A Szemkút újraolvasása szinte kötelezővé teszi Fehér Kálmán korábbi köteteinek az olvasását, hiszen azoknak emlékezetes költeményei nyomot hagytak a költő későbbi versein. Kézbe kell venni az Akvárium (1964) című első kötetét, a nevezetes Száz panasz (1966) című kötetét, a Fürjvadászat (1971) címűt, majd a hanglemezzel együtt kiadott Látomásnak ajtót nyitni címet viselő folk cantatá"-t és a Híd 1999. évi 7-8. számából különnyomatként publikált PetőfiÉRT/ elem/és/ék című, részleteiben korábban az Új Symposionban közölt verssorozatát, és akkor joggal lehet arra gondolni, hogy összeállt immár Fehér Kálmán mennyiségében nem túl gazdag, de fontos megkülönböztető jegyeket hordozó költői életműve, amelyben kitüntetett szerepe van a nem mindig, vagy éppen sohasem emberbarát történelemnek, de éppúgy az újragondolt helyi színeknek, valamint a hagyományosabb lírai témaköröknek. Ha még jelent valamit azt mondani egy költőre, hogy elkötelezett, hogy verseiben a történelmi háttér és eseménysor mögül mindig a jelen idő sejlik fel, akkor ez Fehér Kálmán verseiről mindenképpen elmondható; a Száz panasz versei költészetének éppen ezt a sajátosságát emelik programmá s ezenfelül poétikai sajátossággá. Ennek a programnak és poétikának jegyei ott vannak a Szemkút és a korábbi kötetek versein, de éppúgy felismerhetők az ez ideig csak folyóiratban, újságok lapjain olvasható versein.Fehér Kálmán kitartóan és következetesen mondja a maga történelemre épülő jelen idejű panaszait, s erre éppen a múlt század utolsó évtizedében, amikor a Szemkút kötet versei készülhettek, költői gondolkodásában és szándékosan durvára hagyott írásmódjában minden oka megvolt. Mostanáig tartotta fenn a panaszos hangot, amibe szervesen épültek be életrajzi mozzanatok, utazásainak élményköre, ezenfelül pedig politikai felhangok. Egy ideig a politikában élt Fehér Kálmán, s ez nemcsak azért mondható, mert politikai szerepet játszott parlamenti képviselőként, nagykövetként, igazgatóként, hanem azért is, mert a politikai szerepvállalás, ahogyan ő értelmezte a politikát, időről időre elhallgattatta benne a költőt, de teret nyitott a kutatásnak. Ezért mondható, hogy Fehér Kálmán múltat és jelent szenvedélyesen kutató költő, és kutatásai a múlt évszázad embert próbára tevő utolsó évtizedében erős képeket, élesre metszett mondatokat, súlyos szavakat hoztak felszínre. Itt van mindjárt bizonyítékként a Látomásnak ajtót5