Szentpéteri hivogató [antikvár]

Kossányi József a mátyusföldi Komáromszentpéteren született, 1908 március 8-án. Szülei tanítók voltak, s őt is erre a pályára szánták. A komáromi bencés gimnáziumban tett érettségi után Pozsonyban szerzett tanítói oklevelet, s a két világháború közötti időszakban Ógyalla-Bagotán és Komáromszentpéteren tanította a kisebbségbe szorult kis magyarokat. Később tanár lett, a komáromi polgári iskolában tanított. Tanítványai közül még ennyi idő után is sokan emlékeznek vissza szeretettel átadott tudására és az emberi helytállásra nevelő tanárra. A felvidéki magyarság küzdelmeinek hőskora a harmincas évek eleje volt. Ebben az időben folyt le a felvidéki magyarság kulturális, társadalmi és politikai érvényesüléséért való harc. Kossányi József egyik vezetője lett ennek a harcnak. Részt vett a SzMKE (Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület) irányításában, megszervezte a felvidéki Gyöngyösbokrétát, a komáromi Jókai Egyesületnek irodalmi titkára és igazgatósági tagja volt. Közben egyre írta súlyos, nemzeti és szociális problémákra mutató verseit, amelyek a Magyar írás, Új Élet, Magyar Minerva, Magyar Család, Prágai Magyar Hírlap, Komáromi Lapok s más felvidéki orgánumokban jelentek meg. Kossányi akkor Mécs László mellett az egyik legnagyobb hatású felvidéki költő volt. Kötetei, a Máglyák (versek, 1929. Komárom), Éjféli kiáltás (versek, 1933 Komárom) nemcsak a Felvidéken, hanem az anyaországban is feltűnést keltettek. Miután a második világháború után Csehszlovákiában a magyar iskolákat bezárták, rövid ideig Magyarországon, Csepregen folytatta tanári tevékenységét. Innen politikai okokból emigrált. Előbb Ausztriában, Salzburgban magyar elemi iskolát szervezett, majd Innsbruckban a magyar gimnáziumban tanított. 1951-ben kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, ahol először Chicagóban, később Clevelandben gyárakban dolgozott, de az emigrációban is folytatta értékes közéleti, költői és írói tevékenységét. Írásait a Californiai Magyarság, Katolikus Magyarok Vasárnapja, Krónika, Magyar Élet, Magyar Nők, Magyar Újság, Szabad Magyarság, a Szivárvány és az általa alapított Új Idő című lapok közölték. Amerikában az alábbi két verseskötete jelent meg: Szent György meg a sárkány (Cleveland 1960), Végtelen út (Cleveland 1970).