kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ágh István - Szép versek 1979 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/852/4568852.jpg "Ágh István - Szép versek 1979 [antikvár]")
Szép versek 1979 [antikvár]
Ágh István, Apáti Miklós, Balázsovics Mihály, Baranyi Ferenc, Bella István, Beney Zsuzsa, Bertók László, Bihari Sándor, Bisztray Ádám, Csanádi Imre, Csanády János, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Csukás István, Döbrentei Kornél, Dudás Kálmán, Fodor András, Garai Gábor, Gergely Ágnes, Görgey Gábor, Györe Imre, Hegedüs Géza, Héra Zoltán, Hervay Gizella, Hidas Antal, Illyés Gyula, Jánosy István, Jékely Zoltán, Juhász Ferenc, Kalász László, Kalász Márton, Kálnoky László, Karácsondi Imre, Károlyi Amy, Képes Géza, Keresztes Ágnes, Keresztury Dezső, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kiss Dénes, Kiss Tamás, Marsall László, Mátyás Ferenc, Nagy Gáspár, Nyilasy Balázs, Oravecz Imre, Orbán Ottó, Osztojkán Béla, Pákolitz István, Parancs János, Páskándi Géza, Péntek Imre, Pintér Lajos, Rab Zsuzsa, Rába György, Raffai Sarolta, Rákos Sándor, Ratkó József, Rózsa Endre, Sárándi József, Serfőző Simon, Simonyi Imre, Solymos Ida, Somlyó György, Szécsi Margit, Szentmihályi Szabó Péter, Szepesi Attila, Takács Gyula, Takács Imre, Takács Zsuzsa, Tamás Menyhért, Tandori Dezső, Tornai József, Tóth Bálint, Tóth Éva, Utassy József, Vas István, Veress Miklós, Vészi Endre, Weöres Sándor, Zelk Zoltán
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
960 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Szép versek 1979 [antikvár]
Szerző:
Ágh István
,
Apáti Miklós
,
Balázsovics Mihály
,
Baranyi Ferenc
,
Bella István
,
Beney Zsuzsa
,
Bertók László
,
Bihari Sándor
,
Bisztray Ádám
,
Csanádi Imre
,
Csanády János
,
Csoóri Sándor
,
Csorba Győző
,
Csukás István
,
Döbrentei Kornél
,
Dudás Kálmán
,
Fodor András
,
Garai Gábor
,
Gergely Ágnes
,
Görgey Gábor
,
Györe Imre
,
Hegedüs Géza
,
Héra Zoltán
,
Hervay Gizella
,
Hidas Antal
,
Illyés Gyula
,
Jánosy István
,
Jékely Zoltán
,
Juhász Ferenc
,
Kalász László
,
Kalász Márton
,
Kálnoky László
,
Karácsondi Imre
,
Károlyi Amy
,
Képes Géza
,
Keresztes Ágnes
,
Keresztury Dezső
,
Kiss Anna
,
Kiss Benedek
,
Kiss Dénes
,
Kiss Tamás
,
Marsall László
,
Mátyás Ferenc
,
Nagy Gáspár
,
Nyilasy Balázs
,
Oravecz Imre
,
Orbán Ottó
,
Osztojkán Béla
,
Pákolitz István
,
Parancs János
,
Páskándi Géza
,
Péntek Imre
,
Pintér Lajos
,
Rab Zsuzsa
,
Rába György
,
Raffai Sarolta
,
Rákos Sándor
,
Ratkó József
,
Rózsa Endre
,
Sárándi József
,
Serfőző Simon
,
Simonyi Imre
,
Solymos Ida
,
Somlyó György
,
Szécsi Margit
,
Szentmihályi Szabó Péter
,
Szepesi Attila
,
Takács Gyula
,
Takács Imre
,
Takács Zsuzsa
,
Tamás Menyhért
,
Tandori Dezső
,
Tornai József
,
Tóth Bálint
,
Tóth Éva
,
Utassy József
,
Vas István
,
Veress Miklós
,
Vészi Endre
,
Weöres Sándor
Zelk Zoltán
Kiadó: Magvető Könyvkiadó
Kötés: Fűzött keménykötés
Méret: 120 mm x 190 mm
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. - Budapest, 2020. február 24) Kossuth-díjas magyar költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis - a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be.Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.
Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.
2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozik Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel, illetve már harmadszorra szerepel az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.
2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.
Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis - a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be.Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.
Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.
2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozik Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel, illetve már harmadszorra szerepel az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.
2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.
Görgey Gábor (1929-) Kossuth-díjas író, költő, rendező
A Corvina Kiadónál megjelent műve:
Öt arckép
A Corvina Kiadónál megjelent műve:
Öt arckép
A Heves megyei Szajlán született 1943-ban. Jelenleg is ott él. Költő, író, műfordító. A kortárs magyar költészet egyik legnagyobb megújítója.
Fontosabb díjak
Pásztor Béla-díj (1970), Kassák-díj (1972), Alföld-díj (1981, 1997), Füst Milán-díj (1985), DAAD-ösztöndíj (1988), Örley-díj (1988), A Jövő Irodalmáért-jutalom (1988), József Attila-díj (1989 – nem vette át), Weöres Sándor-díj (1996), az Év Könyve-jutalom (1997), a Szépírók Társaságának díja (2001), MAOE Alkotói Nagydíj (2002), Kossuth-díj (2003) Artisjus-díj (2008), Príma-díj (2015), Aegon Művészeti Díj Távozó fa című kötetéért (2016)
Fontosabb díjak
Pásztor Béla-díj (1970), Kassák-díj (1972), Alföld-díj (1981, 1997), Füst Milán-díj (1985), DAAD-ösztöndíj (1988), Örley-díj (1988), A Jövő Irodalmáért-jutalom (1988), József Attila-díj (1989 – nem vette át), Weöres Sándor-díj (1996), az Év Könyve-jutalom (1997), a Szépírók Társaságának díja (2001), MAOE Alkotói Nagydíj (2002), Kossuth-díj (2003) Artisjus-díj (2008), Príma-díj (2015), Aegon Művészeti Díj Távozó fa című kötetéért (2016)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............