Szépen nézz rám, Uram Isten! [antikvár]

Íme, itt vagyok Istenes verseimmel s ahogy bennük Isten előtt állok viaskodva, perlekedve, pironkodva, de végül mindig főt hajtva, bűnbánóan. Az odafönt-valókra ügyelve bukdácsolom idelent az utam. Valahogy így állt össze ez a kis kötet, magam által olykor megróva, vagy felette örvendezve. Nem kegyességi nyelven szólok, hanem a nyitott szemmel járó, szaladó, gondolkodó, megnyugvást, megoldást kereső ember nyelvén zajongva, hol mélységből, hol magasságból könyörögve. Ha lehet, talán egy csokor engesztelés: Szépen nézz rám, szépen nézz ránk, kérlek, Uramisten!