Szívem Hazámé [antikvár]

Bevezető A szép magyar Alföld édes gyermeke a költőnő Halasi B. Erzsébet. Az arany kalászt ringató búzamezóTctól körülvett Kiskunhalas városában látta meg a napvilágot pár évre rá az I. világháborút követően. Ott járt elemi és polgári iskolába a piros iskolában, majd a Kalocsai Iskolanővérek intézetében. Innen, mint kitűnő tanulóÉ"a szerető szülőTc örömére az intézet igazgató-főnöknője M. Menodóra nővér, aki most ünnepli 100. születésnapját a csákvári szeretetotthonban, a Petőfi szellemű Kiskunfélegyházi Constantinum tanítónőTcépzőjébe helyezte. Itt, mint Gajdán Olga néni osztályfőnök legkedvesebb tanítványa, élte szép diáknapjait. Már a polgári iskolában írogatott kis versei közül az Ifjú Polgárok lapjában közöltetett a magyartanárnő. Az iskolai évek végén súlyos betegség érte. A mátrai versek ennek eredményeként születtek. A szűk baráti körben napi szórakozás volt Erzsike verseltetése. Az ifjúkort aztán az érettebb esztendóTc követték. Ezek az évek nehéz gondokkal jártak. Az ország a szovjetek igájába került. Az édesapa baleset áldozata lett. Otthonukból távozniuk kellett. A mindennapi kenyérért vívott küzdelem elnémította a mély szívből pengő lantot. Az ország sorsát gyászoló mély lélek magába zárta kincseit. Ezt akkor sem tárta fel, mikor a legjobb férj, Dr. Czinege András főorvos megértő szeretetével két halott nővére négy gyermekét vállalták felnevelni. Végül bekövetkezett az, amire Erzsébet asszony sem számított; a jóságos férj örökre távozott a békés otthonból. A váratlan halál a középkorú feleséget súlyosan megsebezte. A szomorú özvegyet a gyerekek egymás után elhagyták, új kis családokká lettek. A magány, a szent haza felszabadulása új reményt öntött szívébe. A lant újra megszólalt. A versek a „Szózat" című irodalmi és művészeti lapban láttak napvilágot. A szerkesztőség buzdítására így szedte csokorba Erzsébet asszony „Szívem Hazámé" cím alatt a válogatott költeményeket, melyekben szó van a lángoló hazaszeretetről, a boldogító és fájdalmas szerelemről, s a magyar táj szépségeiről. Ezek a mély érzések a szerető szülőTc, a lelkes pedagógusok, a keresztény és hazafias nevelés gyümölcsei. Mindezek tették izzó magyarrá, hű kereszténnyé az érzékeny keblű leányt. Es mindezt megőrizte szép, de göröngyös életútján mindvégig. Ez a szerény, figyelemre méltó kötet nem maradhat ki egyetlen igaz magyar család könyvgyűjteményéből sem, mert a kedves olvasók nemcsak egy értékes versgyűjteménnyel gazdagodhatnak, hanem megismerhetik Halasi B. Erzsébet csapongó és színes lelkivilágát is. Rakovszky József