Bővebb ismertető
Megint győzedelmeskedik a sötétség. A megnyúlt áramszünet betakar embert és vidéket. Állunk és várunk. Tétován, vakon. Zavarunkban mimikánk mosolyra rándul. (Fel-alá, majd kirándul) Senki sem tud semmit, mégis minden simán gördül. Kitárt ajtó szögletében megjelennek a többiek. Senkinek se hívnak, Semmi a neved. Bólintanak és arcuk fényessége betölti a teret. (EGY MEGHÍVÓ HÁTLAPJÁRA)