Tompa Mihály összes költeményei [antikvár]

Részlet a kötetből: Bónis-pogány Karolina szellemének Hol vagy ? hová lől, dicső asszony!? Nemtő, ki köztünk lakozék! Mit vétettünk: hogy elszakaszszon Haragjában tőlünk az ég? Harmincznégy év! - s lelked megkérik... Hogy mondjuk el sirod porán: Te élhetél késő vénségig, S elmulásod mindig korán...! Menten minden világi máztúl - Távol hiú vágy s ösztönök, - Vevéd élted kalauzáúl: Mi a lélekben szent, örök. Érzelmed volt szűz-tiszta harmat, Fény, fény, melyet befogadott; S mit csak egy felsőbb lény akarhat: Az volt a te akaratod!