Továbbá... [antikvár]

Kerényi Károly, a világhírű - és 1943 óta Svájcban élő - klasszika-filológus, vallástörténész 1956 után menekült magyar fiataloknak tartott előadásokat, megosztotta velük az emigrációban szerzett tapasztalatait, s kifejtette híres „kettős haza" elméletét. Tanítása szerint az idegenbe szakadt hazánkfia a legszuverénebb értékeit tagadja meg, a világ eredendő sokszínűségének egy árnyalatát veszíti el, na föladja identitását, asszimilálódásra törekszik, ugyanakkor le kell küzdenie az elhagyott szülőföld iránt táplált meddő, sorvasztó nosztalgiát, az elszigetelődés veszélyét is. A Helyes arányérzék kifejlesztésével, kettős hűségével egészséges belső egyensúlyt teremthet, tudatosítva a körülményeiből adódó lehetőségeket és előnyöket, összekötő hidat képezhet a régi és az új haza kultúrája között, evidens módon foglalhatja egységbe a magyarság és az egyetemesség eszméjét. Diaszpóra-helyzetünket, a szétszóródottság állapotát „tökéletes kétnyelvűséggel, a magyar nyelv el nem felejtésével és egy másik hozzátanulásával" a magyar lét alapjainak kiszélesítésére, sorsgazdagításra, a magyar szellem tágítására kell fölhasználnunk. E kötet szerzője - bár aligha hallgatta meg az idézett előadást, hiszen 1947 óta élt emigrációban, s elhangzása idején már az Egyesült Államok állampolgára volt - maradéktalanul teljesítette Kerényi Károly intelmeit. Sorsa „kultúrák peremére" vetette, s ő vállalta ezt a sorsot, térben és időben egyaránt távoli világokat ölelt magához. 1926-ban született Keszthelyen. Huszonegy évesen, fiatal vidéki egyetemistaként került külföldre. 1954-ig Nyugat-Európában, maid az Egyesült Államokban talált új hazára. Két amerikai diplomával a kezében szociális gondozókat képzett két amerikai egyetemen jó harminc esztendeig, 1991-ig. Elfogadta, magáénak vallotta és szívvel-lélekkel szolgálta a befogadó ország törvényeit, hagyományait és értékeit.