Tündérálom/Bolond Istók [antikvár]

Részlet: TÜNDÉRÁLOM Sajkás vagyok vad, hullámos folyón, Hullámzik a viz, rend a könnyü sajka, Reng, mint a bölcső, melyet ráncigál Szilaj kezekkel a haragvó dajka. Te vagy, ki sajkám ugy hányod-veted, Ki rám zavartad fergeteg módjára A csendriasztó szenvedélyeket. Elfáradtam már, messze még a part? Mely béfogad révébe... vagy az örvény, Mely nyúgodalmat szintugy ad, midőn Mélyébe ránt, a sajkát összetörvén. Sem part, sem örvény nincsen még előttem, Csak hánykodás, csak örökös habok; Hánykódom egyre a folyó nagy árján...