Bővebb ismertető
Polgármesteri bevezető
- Az első mihálygergei antológia köszöntése -
Amifeor/eluetó'dött, hogy vannak a faluban vagy az itt születettek között versíró emberek, és így miUenium táján akár egy verses összeállítással is gyarapíthatnánk a falu hírnevét, még egyáltalán nem tudhattuk, mi fog megszületni könyu alakban. Lesz-e annyi érdemleges írás; uers és próza, amely megtölthet egy kisebb kötetet? És ha lesz is annyi mű, beleolvasva nem találjuk-e csak gyenge fér-cmünek, olvashatatlannak és nagyon unalmasnak?
Beleolvastam az alkotásokba még a kötetbe rendezés folyamatában, s úgy éreztem pozitívan csalatkoztam. Az írások közül több is megfogott még „nyers formában", kötetbe rendezés előtt, tehát az előtt, hogy az egészet együtt kézbe lehetett volna venni. A falu életének egy-egy szelete villant elém, emlékek-történetek idéződtek fel bennem, tájak, emberek, mindennapok rajzolódtak ki. Ismerős közegben éreztem magam beleolvasva egy-egy faluversbe, vagy valamely elbeszélés sorait átfutva.
Most miután a kötetbe rendeződés vége felé már egységes szerkezetet mutatnak az alkotások és több időt szántam az olvasásnak, így most még elevenebbek a képek, még körülrajzoltabbak a helyek, tájak, dombok, emberek és történetek, s még ismerősebb, kedvesebb és otthonosabb a hangulat, amely a gergi alkotók könyvéből előtárul.
Nagyon jóleső az a fajta kötődés és szeretet a falu iránt, amely lépten-nyomon kiérződik az alkotásokból, s én magam - mint a község polgármestere - is csak azt kívánhatom, hogy legyen ez jelen mindannyiunknál, akik itt élünk, itt dolgozunk, itt szeretünk és itt bánkódunk. Ezzel a szeretettel, ezzel a kötődéssel tudjuk továbbra is megtartani példás közösségünket, összefogásunkat, egymás iránti tiszteletünket, amelyre sok jó példát mutatott már fel mind a közélet, mind a kultúra, mindennapok munkája során Mihálygerge. Ebbe a sorba kapcsolódhat most ez a kötet, amelynek alkotói mihálygergei születésűek, s akik közül azok is gergeieknek vallják magukat, akik ma már nem itt élnek.
Ám nemcsak a falu meg történetei és emberei iránti szeretet „csak" az, ami miatt a kötetet érdemes lapozgatni, olvasgatni, hanem