Bővebb ismertető
A helyi elemekre való utalások mellett figyelemre méltó vonása ennek költészetnek a rövid, haiku-szerű keleti formák szabad felhasználása, valamint a világ megtapasztalásában a keletiek érzékenységének működése. Az egyik vers beszélője például színpadot, szentélyt lát az alföldi dombokban - éppen úgy, ahogyan a japán költők látnak templomot egy fában vagy egy tóparti szegletben. A kötet darabjai mind formailag (szabadversek, kötött formák, prózaversek), mind tematikailag változatosak. A szerző magabiztos formakezeléssel és kiérlelt versbeszéddel komponálta meg első kötetét.