Versek [antikvár]

Előszó William Blakcóe: Az ártatlanság jövendölései című verseben írja: " Egy porszem világol jelent, S egy szál vadvirág az eget, Fogd föl tenyeredben a végtelent S egy percben élj évezeredet " Az eszmény és a valóság között feszülő szembenállás Szóda Kelemen Klára e mostani - életművéből válogató - kiadás verseiben is tettenérhető: az ember, mint a teremtmény porszem-léte, munkás, kérges, dolgos tenyere, s a halhatatlannak hitt evilági mulandó létnek a mindenséghez képest csupán percnyi élete. Ilyen az ember és akkor Szóda Kelemen Klári néni is ilyen! Versei példázzák az eszmény és valóság karakterisztikus ellentmondásait, az eszmények utáni utolérhetetlen vágyakozást, de a megtapasztalt élet édes keserűségét is.