kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Móricz Zsigmond - Versek [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/571/3240571.jpg "Móricz Zsigmond - Versek [antikvár]")
A lírikus alkatú Móricz Zsigmondot már prózai munkáiból is ismerhetjük, ám versei még ma is jóformán ismeretlenek a nagyközönség előtt. Pedig Móricz nem csupán verses gyermekmeséket írt; már 1902-ben jelentkezett - a népköltészet jegyében fogant - verseivel Első Aratás című kötetében. E sikerületlen versezeteket azonban egyik pártfogója, a Kisfaludy Társaság titkára, Vargha Gyula kemény kritikája után megsemmisíti, ahogyan később éretlenebb drámai kísérleteit, novelláit, sőt regényét is tűzbe...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1180 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A lírikus alkatú Móricz Zsigmondot már prózai munkáiból is ismerhetjük, ám versei még ma is jóformán ismeretlenek a nagyközönség előtt. Pedig Móricz nem csupán verses gyermekmeséket írt; már 1902-ben jelentkezett - a népköltészet jegyében fogant - verseivel Első Aratás című kötetében. E sikerületlen versezeteket azonban egyik pártfogója, a Kisfaludy Társaság titkára, Vargha Gyula kemény kritikája után megsemmisíti, ahogyan később éretlenebb drámai kísérleteit, novelláit, sőt regényét is tűzbe veti. A versírással való kísérletek és tanulmányok mégsem voltak haszontalanok, mivel - ahogyan az író kiváló ismerője, Czine Mihály fogalmaz -: "a magyar népköltészetet, a magyar ritmust, a magyar népnyelvet a más irányba kereső kortársaknál jobban megismerte. Ezért is szólalhat meg már 1904 elején olyan tiszta hangon verses állatmeséiben."
A Nyugatban, mely néhány hónappal korábban fedezte fel Móriczot, 1909. február 16-án két fájdalmasan szép verse jelenik meg, az Édes kicsi bimbóm és a Csönd. Kisfiainak korai halálát, s a nyomukban támadt rettentő hiányt panaszolja bennük. Ez a két költemény nyitja meg jelentősebb verseinek sorát. Az újabbak és a korai versek között alig található folytonosság: a csengő rímek elmaradnak, ahogyan a klasszikus szabályok és a magyaros hagyományok követése sem fedezhető már fel "a rímtelen versek nagy magyar poétájának" (Ady) költeményeiben. Két-három felszabadultabb hangvételű darab kivételével - a Móricz-versek voltaképp bús, keserű sirámok; az emberi fájdalmak és szenvedések - gyakran epikus jellegű - megszólaltatásai.
E költeményekből csupán egyszer, 1958-ban jelent meg egy vékony kötetnyi válogatás, Gellért Oszkár szerkesztésében és előszavával, a Kis magyar múzeum-sorozat harmadik darabjaként. E mostani kötet felöleli Móricz mindazon, 1909 után írt verseit, melyek még életében nyomtatásban megjelentek; így a Gellért-féle válogatásban szereplő versek korrigált változatát, s több, abban nem közölt zsoltárt (melyek a Szenczi-féle zsoltárfordítások átköltései), költeményt, valamint egy "Goethe margójára" írott "rögtönzést" is tartalmaz.
Kötetünkkel XX. századi irodalmunk kiemelkedő alakjának - prózai életművénél kevésbé jelentős, ám így is - figyelemre méltó, s alig ismert oldalát kívánjuk bemutatni.
Termékadatok
Cím: Versek [antikvár]
Szerző:
Móricz Zsigmond
Kiadó: Rejtjel Kiadó
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9638526793
Méret: 140 mm x 200 mm
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............