Vertikális kalendárium [antikvár]

Hátszó: Ez a fotó még 2008 végén készült, az utolsó "békeévben". Nem a világválságra célzok, nem is valami helyi háborúra, hanem az életemre. Alig ismerek magamra: nyugodt, kiegyensúlyozott férfiarc: egy remek kiskölyök boldog apja, akivel szerencsére éppen nem történik semmi. Ha akkoriban azt kérdezték volna tőlem: Maga normális? Azt feleltem volna: Azt nem tudom, de egészséges vagyok. Aztán az év végétől feje tetejére állt minden. Nem részletezem (mással is megesett már az ilyesmi), de én csak 2012 nyarán kezdtem éledezni. A biofiziológiát most felejtsük el: már úgyis csak élő "porhüvely" maradok a végéig. (Habár egyszer még kártyázni is elmentem újra, s egy drámadrillel nyertem egy lovat...) S azután jöttek a versek, a novellák, az új kötet, és most itt ez a hosszú költemény is: egy víg ima az élet majálisához...