Bővebb ismertető
Köszönöm azt is, ami szép volt,
Köszönöm azt is, ami fájt,
Azt is, mikor még dalolt az égbolt
S azt is, mikor eső szitált...
Mert szépségből és fájdalomból
Épült fel férfiéletem,
S ki megmutatta ezt az utat:
Előtte szívem emelem...
És ha az vagyok, ami lettem
S életem lett az örömöm,
S hogy önmagamra rátaláltam,
Most tiszta szívből köszönöm...