Virág Benedek válogatott költeményei [antikvár]

Budán, az Apród-utczában egy egyemeletes szerény ház áll, melynek falában kopott betűkkel hirdeti egy szürke emlékkő, hogy e házban élt-halt a magyar nemzet egyik nagy költője: Virág Benedek. Egy szoba konyha volt e házban egész birtoka; fenyőfa nyoszolya, ugyanily láda, ily könyvpolcz és egy fiókos asztalka körül három szalmaszék a bútora. Cseléd nem volt a házban, a gazda gyakran maga főzte reggelijét a kis konyha üresen-tiszta tűzhelyén; a konyhaajtó elibe támasztott fahasáb adott jelt eldőlésével a belépőkről. De e látogatók a magyar irodalom díszei voltak : Horváth István, Vitkovics, Kazinczy, Fáy, Döbrentey, Verseghy, kik sűrűn elzarándokoltak a szent öreghez, s a tárgy, mely körül a beszéd forgott, az ő meghiggadt világnézete és soha nem szunnyadó hazaszeretete.Igy élt Virág, zengve dalát és írván nemzete századait Budai lakása hosszú és csendes élet estéje volt már. 1754-ben született Dióskálon, Zalamegyében. Huszonegyéves korában a pálos-rendbe öltözött s ezeknek székesfehérvári gymnasiumában tanította a latin és magyar irodalmat - Ányossal együtt - tizenhárom esztendeig. Mikor József császár a rendet 1785-ben föloszlatta, Virág a székesfehérvári egyházmegye világi papságába vétetett föl s megmaradhatott tanári állásában...