Visszajátszás [antikvár]

A válasz itt van, a kérdést kell hozzá megtalálni, hogy teljessé legyen a kép emlékezetünk kiállítótermében. Egyetlen kép, amelyik a saját történelmünket ábrázolja, a többi fal üres, különös fény dereng körben mindenütt. Egyetlen kép, s egyetlen írás, különböző távolságokból pillantunk az eddig megtörténtekre, s az itteni feljegyzések rögzítik ezeket a pillantásainkat. Hol vers, hol csak mondatok egymás után, hol meg átok, szidalom és szerelem, hol meg rock and roll, sámándobok hangja, vagy éppen a hajnal sóhaja az alvó város felett. Elhelyezzük a kép címét a keret mellett: Visszajátszás, aztán hátrálunk néhány lépést, megfordulunk és távozunk. Véget értek az ezerkilencszázzal kezdődő évek, hangzik a válasz.