Visszhangzik a fény [antikvár]

ÉS SOHA FÖL NEM ADNI! Mondták, hogy Isten kegyelméből való költő. Remélte de elhinni sose merte Csak most, mikor mindennél nagyobb szüksége van arra a kegyelemre. Föld és ég, idő és tér, vágy és remény, haza és nemzet, magyarság és emberség, test és lélek, szeretet és szerelem, való és álom, gyönyör és gyötrelem, mulandóság és öröklét, ember és Isten - létünk megannyi misztériuma, titka, rejtelme, reménye-öröme-kínja visszhangzik a katarzist-kereső verssorokban. A megélt, a megszenvedett és a remélt élet könyve. Három fő ciklusa: a Pillanat, az Örök és a Soha. A Pillanat a létezés innenső tere: a most, a jelen. Az Örök pedig a létezés - létező - túloldala (hiszen, ha már a létezésé, léteznie kell!). Szeretett úgy gondolni rájuk, mint két összetartó-összetartozó vonalra, melyek valahol össze is érnek, és egyszer majd ott, azon a ponton megy át az egyik létezés a másik létezésbe. 7