Vörösmarty Mihály munkái I. [antikvár]

A Vörösmarty életfolyása egyszerű és igénytelen volt, mint legtöbbször szokott lenni az olyan embereké, akik inkább belső, mint külső életet élnek, mert rendeltetésök a belső, lelki életökben megérlődő érzelmek és eszmék által hatni korukra és az utókorra. A pusztanyéki gazdatiszt, majd velencei haszonbérlő s szegény nemesember fia tizenegy éves koráig el nem hagyja a szülői házat, melyben szigorú, komoly atya s szeretetteljes anya gondos nevelése mellett a kedélyes, csöndes falusi életet, a gazdasági munkát végző népet, Fejérmegye rónáinak és halmainak szelíd természeti bájait ismeri meg s eme benyomásain kívül legfölebb atyja könyvtára, egy falusi népiskola, majd házi tanító lehettek befolyással szellemi fejlődésére. Mint gimnáziumi tanuló előbb Fehérvárott, majd esten szelíd magaviseletével, szorgalmas tanulásával semmit sem mutat abból a féktelenségből és különcködésből, amit gyakran a fiatal lángész ismertető jelének tekintenek: tizenhat éves korától kezdve már tanulótársait tanítgatja és így segíti szüleit a maga fenntartásában.