Vörösmarty Mihály válogatott versei [antikvár]

VÖRÖSMARTY MIHÁLY. Százados fordulóját üljük ma annak a napnak, 1800 december 1-jének, mely hazánk egyik legnagyobb költőjét szülte. Az idő nagy órájának a századok változását jelentő kongása emlékeztet rá, hogy amikor legutoljára szólott: a Gondviselés akkor adta nemzetünknek Vörösmarty Mihályt. Minden magyar szív kegyelettel gondol ma erre az ajándékra s minden magyar szem kegyelettel tekint a tájék felé, hol a fehérvári zöld szőlőhegyek lábainál a velencei tó tükre terül. Azon a vidéken, gróf Nádasdy Mihály pusztanyéki uradalmának gazdatiszti lakában született Vörösmarty Mihály és Csáty Anna fia, a nemzet koszorúsa. Ehhez a lakhoz vezet bennünket az a csillag, mely a magyar égen most száz esztendeje föltetszett s amely biztató, útmutató, melegítő, ragyogó fényében nem fogyatkozva, sőt erősödve tündöklik fölöttünk és tündökleni fog, míg sugara magyar szemet és magyar szívet talál.