Bővebb ismertető
Részlet:
A völgyi lakos
„Zöld fürtözettel
Feszül az égnek
A hegy tövéből
Egy hársfasor.
Alóla lassan
Zuhogva csermely
Szakad siralmas
Lakom felé;
Ott nyugszik, ottan
Kél hajnalarczu
Tündér alakban
Vezértüzem.
A szöghajú lány;
Szép mint kelő nap,
S mint a lenyugvó
Olyan szelíd.