Évszázadokban gondolkozzatok! [antikvár]

Részlet a könyvből: Kedves Szeretteim! Régóta gyűlik már a mondanivalóm, de hol ezért, hol azért nem írhattam. Olyan rég találkoztunk már, hogy fiaitok, unokáitok meg sem ismernének. Hadd mondjam hát el nekik is, hogy rokonok vagyunk. Tagjai a nagy családnak. Valamikor még ápoltuk a rokonságot, számon tartottuk egymást. Azóta bizony sok minden megváltozott. Elhalványodott az együvétartozás, elszakadtak a szálak, amelyek összetartottak bennünket. S ha nem kötjük újra össze őket, széthullik a rokonság, de széthullik a nagy család is. Idegenek leszünk egymásnak. A jó pásztor pedig összetartja az ő nyáját, minden egyénre vigyáz, hogy el ne bitangoljon.