Zalán futása [antikvár]

Gerince alsó és felső része, illetve kötése sérült.
Vörösmarty Mihály. Zalán futása. Tizenkét képpel. Budapest, (1886). Méhner Vilmos (Rudnyánszky ny.). 224 p. 12 szövegközti, oldalszámozáson belüli, fekete-fehér képpel illusztrált kötet. A kötet szerzője, Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb hatású alakja. A Zalán futása c. eposzt 1825-ben írta meg Görbőn. Már 1823-ban elkezdte írni, de a teljes mű két év múlva látott napvilágot. A költő szeme előtt a Zrínyi óta lehanyatlott magyar epika felélesztésének nagyszerű terve lebegett, amit maradéktalanul meg is valósított. A mű tíz énekből áll, verselése hexameteres, hangneme elégikus. Habár Vörösmartytól a magyar honfoglalás nagyívű eposzát várták, ő nem Árpád annak diadalát, hanem Zalán futását énekelte meg lenyűgöző megjelenítő erővel és a magyar nyelv tökéletes használatával. Aranyozott gerincű, vaknyomásos egészvászon kötésben.