A szerelem [antikvár]

Talán nincs még egy jelenség, melyről annyit beszélnének, elmélkednének és imának, mint a szerelemről. Csak talán a létért való küzdelem fogalma alá tartozó ezerféle törekvések fogyasztanak még annyi gondolkodási energiát, mint ez az érzés. Mihelyt azonban az ember elintézte a rideg megélhetés, az alantas kenyérgond s. legfeljebb még a kinek-kinek miveltsége folytán kijáró társadalmi elhelyezkedés kérdését s belejutott a kissé már emelkedettebb szükségletek világába, a szerelem rögtön a problémák primadonnájaként jelentkezik előtte. Bármily vonzó, ezer fodru és száz csillogásu azonban ez a probléma, azért mégis azok az ismeretek, melyek róla szerte keringenek, igen fogyatékosak s azok a vélemények, melyek róla el-elhangzanak rendesen nagyon is szubjektivek. Szerelmekről és szerelmesekről rengeteget irnak és beszélnek; a szépirodalom óriási virágos kertjében majdnem minden virág ennek az érzésnek a talajából sarjad ki s ennek az érzésnek a varázsát hirdeti. De a szerelemről általánosságban, nem egyről a sok közül, hanem magáról erről az érzelemről, bármily szapora az idevonatkozó szóbeszéd s bármily tömegestül jelennek meg az alantasabb nemi életet tárgyaló munkák, elméleti mű aránylag igen kevés jelent meg...