A magyar falu középkori településrendje [antikvár]

Magyarországon a XIII-XV. század nagy horderejű változásai alakították ki véglegesen azt a feudális gazdasági és társadalmi rendet, amely félezer éven át, egészen a régire szervesen ráépülő "modern" fejlődésig érvényben maradt. Az európai szakirodalom már évtizedekkel ezelőtt megdöntötte azokat az elképzeléseket, amelyek szerint korszerű településtípusaink lényegében évezredek óta változatlanok, s eredetük etnikai különbségekre vezethetők vissza. Helyettük a kutatás a középkori gyökerekből kibontakozó, és szüntelenül módosuló formájú falvak képét tárja elénk. A szerző ebbe az európai képbe illeszti bele a magyar település-alakzatokat. A korábbinál jóval biztonságosabb alapokból kiindulva, új módszerrel határozza meg a magyar falvak és határaik egykori megjelenési formáit, elemzi a soros-utcás, a halmazos, a magános települések, a törpefalvak és változataik keletkezésének, belső elrendezésének, használatának problematikáját. A sorok között megelevenedik az egykori magyar falvak mindennapi élete is.